Civiltérkép

Szilágycseh (románul Cehu Silvaniei) város Szilágy megyében, Zilahtól észak-északkeletre, a Szamos völgyétől kissé nyugatra a Szilágy patak partján, a 196-os megyei út és a Zilah felé vezető út kereszteződésénél terül el. Hozzátartozó települések Horváth (írásos említés 1220), Mutos (1387), Völcsök (1387) és Románnádasd (1387). Neve cseh telepesekre utal. Szilágycseh a 196-os megyei úton (DJ 196) helyezkedik el 31 km-re Zilahtól és 60 km távolságra Nagybányától. Földrajzilag két kisrégió, a Tövishát és a Bükkalja határán fekszik. 1968-ban emelték városi rangra.

A város neve két részből tevődik össze: a cseh utónév az itt megtelepedett cseh vagy morva telepesekre utal, a Szilágy előtag a Szilágy-patak mellékét jelöli, amely a település nyugati szélén folyik.

Története szorosan összefonódik a város fölötti magaslaton épült Cseh várával. A vár első említése 1319-ben, Vencel cseh király és Róbert Károly közötti hatalmi harcok idején történik, amikor Károly Róbert Magyarország királya 1319-ben birtokot adományoz Sebesvári Elefánti Dezsőnek. Lázadás tört ki ellene a 14. században, a lázadók elfoglalták a várat, és Borsa Kopasz fiai felégetik. A 14. század közepén a még romos vár a Pok család birtoka, majd a Jakcsok után a Drágffyak következnek. Drágffy János a régi vár helyén várkastélyt építtett. 1556-ban már vár, ekkor kapja meg Báthory György. Hamarosan elveszti és Rátóti Gyulafi László kapja meg. A 17. századi csaták ideje alatt sokszor ostromolják. Később, miután Várad elesett, végvárnak nevezik ki. A Gyulaffy család 1654-ig birtokolja, azután leányágon a Thököly és a Kapi családok között oszlik meg a bírtok. 1616-ban Prépostvári Zsigmond tulajdona, ám Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hűtlenséggel vádolja és ágyúval ostromoltatja. Várad elestével (1660) végvár és megerősített őrséget kap. 1671-től kezdve a Thököly, Apafi, Wesselényi család birtoka is.

A 19. századot csupán a központi épület élte túl. Állami gazdaság székhelye volt az 1990-es évek elejéig. 1993-94-ben ennek anyagát is elkezdték bontani, mára csupán csonkjai láthatóak. A Thököly-kút faragott kőkávája sokáig állt, de egy traktor beletolatta a mély kútba.

A vár 1319-ben fából készült építmény volt, később többször átépítik, pl. 1526-ban Bélteki Drágffy János a kastélyt átépíti kőből. A vár falait az 1848-1849-es forradalom után lebontják, napjainkig fennmaradtak az udvarház romjai néhány reneszánsz ablakkerettel, az udvaron pedig a reneszánsz indás-leveles kút kávája. Ezek ma is megtekinthetők.

A települést először 1405-ben említik, Chehy néven, Zsigmond király adománylevelében. 15. századbeli birtokosai a Jakcs és a bélteki Drágffy családok, utóbbiak később megszerezik a teljes uradalmat. A Drágffy család jelentősen befolyásolja a település fejlődését, többek között Szilágycseh híveinek református vallásra való áttérését is. 1468-ban Mátyás király biztosít neki országos heti vásártartási jogot. 1569-ben János Zsigmond, Rátóti Gyulaffy Lászlónak adományozza a várat, a várost és a hozzátartozó uradalmat.

A város román lakosságát a 18. század első felében említik először.

A 19 sz. végén járási székhely királyi járásbírósággal, adóhivatallal, közjegyzővel. Van takarékpénztára, kaszinója, szeszgyár, gőzmalom, gyógyszertár, távíróhivatal, a zsibó-nagybányai vasútból egy szárnyvonal ide ágazik ki.

 

Szilágycseh a közigazgatásilag hozzá tartozó falvakkal, 67,77 km2-en fekszik. A 2011-es népszámlálás szerint 7214 lakosából 3560 magyar, 3465 román, 21 roma és 7 német volt. A szűkebben vett Szilágycseh lakossága többségében magyar, míg a beosztott falvak, Völcsök kivételével szinte teljesen román lakosságúak.

A 2002-es népszámlálási adatok szerint 8008 lakosa volt, nemzetiségi összetétel szerint 47,37% román, 49,50% magyar, 3% roma, 0,11% német és 0,02% más nemzetiség.

Szilágycseh lakossága etnikai bontásban, 1850 és 1992 között:

Év

Összesen

Román

Magyar

Német

Egyéb összesen

Zsidó

Roma

1850

3482

1455

1880

147

75

3

1880

4298

1550

2572

15

161

 

 

1890

4696

1661

2977

20

38

 

 

1900

5366

1928

3430

3

5

 

 

1910

5881

2009

3819

11

42

 

 

1920

5843

2125

2996

18

704

637

 

1930

6034

2285

3085

5

659

578

64

1941

6141

1948

4085

8

100

49

48

1956

7147

3185

3909

3

50

28

13

1977

8302

4033

4197

9

63

3

53

1992

8954

4150

4508

10

286

1

280

 

A város iskoláját írásos dokumentum először 1632-ben említi, amikor az iskolamester évi jövedelmét sorolják fel. 1890-ben, a működő két egyházi iskola mellett, megalakult az elemi állami iskola, számára 1892-ben elkészül az új épület, kezdetben 8 tanteremmel, amihez 1902-ben hozzácsatolnak 4 osztálytermet, s egy igazgatói lakást. 1960-ban ismét bővítik 2 tanteremmel, 1965-ben az iskola újabb épülettel bővült, 4 tanteremmel. A tanintézmény kezdettől magyar tannyelvű volt. Az 1919-1920-as tanévben 30 tanulóval román tannyelvű osztály létesült.

1990-ben a városban önálló magyar iskola nem létezett. 2007. szeptember 1-jétől hosszú huzavona után, a szilágycsehi Ady-Șincai Általános Iskola magyar tagozata jogi személyiséggel rendelkező, önálló magyar iskolává alakul át (Magyar Tannyelvű Általános Iskola). Az első tanévben az iskola diákjainak a létszáma 328, melyből 117 tanuló a 8 elemi osztályban és 211 tanuló pedig a 9 gimnáziumi osztályban tanul. 2008. augusztus 28-án, a városi Helyi Tanács jóváhagyja az iskola számára a Gyulaffy László Általános Iskola megnevezést, a névadó cseh vára egykori kapitánya.

Líceumi szinten a helyi Műszaki Líceumban létezik magyar nyelvű oktatás: egy matematika-informatika és egy elektrotechnikai osztálysorral.

Gyulaffy László Általános Iskola (Unirii 4, tel. 0260-650935, scmaghcehu@yahoo.com. Igazgató Szekeres Enikő.

Gheorghe Pop de Băseşti Műszaki Líceum (Libertății 11, tel. 0260-650380, gsbasesti@yahoo.com, www.gsbasesti.licee.edu.ro) Aligazgató: Bodea György (ocsi.scseh@gmail.com).

 

Kultúrház (Libertății 1, tel. 0260-650128) és könyvtár (a kultúrház keretében, tel. 0260-650776) működik a városban.

Az 1989-es fordulat előtti évtizedekben az anyanyelven történő megnyilatkozás köre mindinkább beszűkült. A teljes elhallgattatás nem sikerült: a Gáspár Attila vezette dobai citerazenekar járta a Tövishát falvait, a Sipos László által irányított bogdándi Rozsmalint néptáncegyüttesben idősek és fiatalok üzentek néptánc-anyanyelvünkön, Ferenczy György 1976-ban megalakította a szilágycsehi Rezeda együttest, a szilágycsehi amatőr színjátszók klasszikusokat vittek színre. a szamosardói Vicsai János színjátszói pedig széltében-hosszában bejárták a tájegységet.

Szilágycseh hátrányos földrajzi fekvése (távol színházaktól, kulturális intézményektől) okán, továbbá mivel az iskolákban hosszú ideig nincs rajz- és zenetanár, olyan programokat kellett szervezni, amelyek pótolhatják a hiányzó történelmi és helytörténeti ismereteket, képzőművészeti kiállítások legyenek a városban. Ehhez kellett a civil szervezeti háttér.

1992-ben 43 taggal megalakul a szilágycsehi EMKE-szervezet Gyalay György tanár vezetésével. Ezzel megkezdődik a szilágycsehi közművelődés újkora, népfőiskolai előadásokkal, író–olvasó találkozókkal, előadóművészek fellépéseivel.

A Szilágycsehi Magyar Ház a város központjában álló emeletes épület, 1850 körül épült. Építtetője neve nem ismeretes, de egy 1882. május 4-én keltezett telekkönyvi bejegyzés szerint „… a tulajdon jogvétel címén báró Bornemissza Károly javára bekebeleztetett”. 1994-ben az abrudbányai Bessenyei Gábor a tulajdonos. Ebben az évben kezdeményezte a ház megvásárlását az RMDSZ helyi szervezete. Ekkor Szilágycsehben még nem létezett jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet, amely pályázhatott volna a támogatásra. 1995-ben a zilahi Szilágy Társaság nyújtott segítséget: az ő nevükben pályáztak az Illyés Közalapítványnál, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál. 1995. január 12-én kifizették a vételár első részletét, és megalakult az első civil szervezet, a Tövishát Kulturális Társaság, bejegyzése két évig húzódott, míg végül 1997-ben bejegyezték, és kifizették a vételár utolsó részletét is. 1998-ban a Szilágy Társaság a Tövishát Kulturális Társaságnak adományozta az épületet.

Szilágycsehi Magyar Ház közösségi színtérként fontos szerepet tölt be a város életében. Egy ideig RMDSZ-háznak nevezték, aztán a magyar közösség megszokta és megszerette a Magyar Ház elnevezést. Ez talán annak is köszönhető, hogy induláskor befogadó közösségi térről álmodtak a helyiek. Éppen ezért minden civil szervezet itt lel otthonra.

1999 őszétől kezdve szervezik Szilágycsehben a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált (PADIF) minden év október utolsó szombatján. Fesztiválunkra főleg a Partiumból hívunk diákszínjátszókat (Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyékből), de Erdély más megyéiből (Kolozs, Temes, Hunyad, Maros, Hargita, Kovászna), valamint Magyarországról is érkeznek fellépők. 2001-től a Berekenye Ifjúsági Társaság bejegyzésével a helyi diákszínjátszó csoport felvette a Berekenye Diákszínjátszó Csoport nevet.

A településen 2004-ben már harmadszor rendezik meg a Zsibai Tábor elnevezésű rendezvénysorozatot, ahol többek között szilágysági és kalotaszegi néptáncokat tanulhatnak az érdeklődők. A hagyományőrző szilágysági néptáncmozgalom – néptánc szempontjából önálló tájegység.

2015-ben nyolcadik alkalommal szervezik meg a Benedek Elek mesemondó-versenyt.

Szilágycseh Tövisháti Napok 1997 a Tövishát Kulturális Társaság szervezésében nemcsak a város, de a megye egyik legrégebbi jelentős kulturális rendezvénye.

Helyi média: Szilágycsehi e-Hírlap (vezeti Portik László)

 

   

Szilágycseh egykori királyi vár, ma Thököly várként említik. A 19. századot csupán a központi épület élte túl. Állami gazdaság székhelye volt az 1990-es évek elejéig. 1993-94-ben ennek anyagát is elkezdték bontani, mára csupán csonkjai láthatóak. A Thököly-kút faragott kőkávája sokáig állt, de egy traktor beletolatta, a mély kútba.

A város műemléktemploma 1519-ben épült, mint kápolna. Építtetői a Drágffyak és a Jakcsok voltak, címereik megtalálhatók a templomban: a Drágffy családé hold és nyíl, a két oldalán egy-egy hatágú csillaggal, a Jakcsoké pedig egy koronából kinövő mancspár. A templom nyugati homlokzatán az 1614-ben épített torony emelkedik, melynek barokkos bádogsisakja 1869-ből való, addig fiatornyos sisak fedte.

Szilágycseh római katolikus temploma 1865-től áll.

Emlékmű a második világháborúban elesett szilágycsehi katonahősök, valamint a hírhedt barcaföldvári fogolytáborba elhurcolt helyi áldozatok emlékére (2016).

Itt született

Kun Béla (eredeti nevén Kohn) (Lele, 1886–Moszkva, 1938) kommunista politikus az akkoriban Szilágycseh közigazgatásához tartozó Lele faluban született.

Molnár (Löwinger) Miklós (1922–Kolozsvár, 1959) erdélyi magyar gazdasági szakíró.

Marián István (1924–2004) magyar katonatiszt, 1956-os forradalmár.

Szabó Sándor (1937- ) újságíró, költő, műfordító.

Koller Sándor (1953- ) labdarúgó, ötszörös román válogatott. Klubjai: Progresul Szilágycseh, Armatura Zilah, Dermata Kolozsvár, ASA Marosvásárhely, Gloria Beszterce és FC Nagybánya.

Veres-Kovács Attila (1953–Nagyvárad, 2017) a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökhelyettese (1990–1995), nagyvárad-olaszi lelkész.

Itt halt meg

Gyulaffy László (1520-1579) várkapitány, aki 1568 végén családjával együtt elhagyta Magyarországot, az Erdélyi fejedelemségben telepedett le ahol előbb János Zsigmond majd Báthory István katonája lett. A fejedelmi hadak az ő vezénylete alatt aratnak győzelmet Bekes Gáspár csapatai felett a kerelőszentpáli csatában. Szolgálatai fejében Báthory István 63 falu, Szilágycseh városa és vára urává tette. Mint az erdélyi mezei hadak tábornoka, 1579. május 13-án hunyt el. A szilágycsehi református templom kriptájában alussza örök álmát.

Fábián Dániel, 1848-49-ben országgyűlési képviselő, öt évi várfogsága után 1857-től haláláig (1894) református lelkész Szilágycsehben, egyházmegyei közügyi igazgató. Szépirodalmi dolgozatait több lap közli, egyházi beszédeit, több kötetben kiadják. Emléktáblája a református parókia falát díszíti.

A hívek adatai: 2002-ben volt 2.900 református, 275 római  katolikus, 1996 ortodox, 43 görög katolikus, baptista 59.

A város református templomának alapját a középkori katolikus temploma képezi. Műemléktemploma 1519-ben épült, mint kápolna. Építtetői a Drágffyak és a Jakcsok voltak.

A lakosság 1530-ig áttér a református hitre a templommal együtt. Ennek következtében Szilágycsehen 400 éven át szünetelt a katolikus vallás. Az egyháztörténelem is szerepet játszott. 1599. június 3-dikán a reformátusok közzsinatot tartottak itt.

A török dúlást követően idetelepült örmények kapnak területet Bornemissza Páltól, amelyre 1844-ben Bémer László püspök felépíti az első római katolikus kápolnát. 1845-től lelkészség. Ennek helyére 1864-1865 között Szaniszló Ferenc püspök építtette fel a ma látható templomot. Római katolikus templomát Szent János tiszteletére szentelték. 1844-ben állítottak fel önállású káplánságot.

A város román lakosságát a XVIII. század első felében említették először. Napjainkban is látható templomuk 1935-1940 között épült a főtér nyugati oldalán. Az épületet 1948-tól, a görög katolikus vallás betiltása óta, az ortodox felekezet használja.

A második világháborúig a településen jelentős zsidó közösség is élt, akik díszes zsinagógát építettek maguknak, melyet az 1960-as évek elején lebontottak.

Református egyházközség. (Trandafirilor 21, tel. 0260-650716, mob. 0745-401342). Lelkipásztor: Szilágyi Zoltán.

Római katolikus plébánia (Gh. Pop de Băsești 30, mob. 0745-026638). Plébános Nagy Tibor.

Baptista Imaház (Gh. Pop de Băsești 13, mob. 0765/879854). Lelkipásztor Nagy Ferenc.

Polgármesteri Hivatal (Trandafirilor 35, tel. 0260-650355, primaria_cehu@yahoo.com)

Polgármester Cheregi János (RMDSZ)

Alpolgármester Ciprian Aurelian Antișan (PSD)

Jegyző Ioan Rațiu

Helyi Tanács: RMDSZ (7 mandátum: Bálint Ervin, Barra Zoltán, Bodea Katalin, Kiss Lőrinc, Láng György, Mohi Sándor, Szabó Sándor József), Nemzeti Liberális Párt / PNL (4 mandátum), Szociáldemokrata Párt/PSD (4 mandátum)

Parlament – nincs helyi illetőségű a román parlamentben

Más magyar pártok: Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete, elnök Baksai Károly

  1. Tövishát Kulturális Társaság

Alapítás éve: 1995 (bejegyzés: 1997)

Elérhetőség: Cehu Silvaniei/Szilágycseh, Trandafirilor, 24. Tel: 0260-650408, Mob. 0740-846725, villámposta: tovishat@freemail.hu,  vidakatalin2@gmail.com, honlap: http://tovishat.free.fr

Cél, tevékenység: a tájegység lakossága közművelődési életének megszervezése; a Tövishát szellemi örökségének feltárása, feldolgozása, közkinccsé tétele

Kapcsolattartó: Vida Katalin (t.elnök), Antal Katalin (elnök).

  1. Berekenye Ifjúsági Társaság

Alapítás éve: 1997 (bejegyzés 2003)

Elérhetőség: Cehu Silvaniei/Szilágycseh, 1. Decembrie 1918, 1. Tel: 0260-650004, villámposta: muvelodesihaz@freemail.hu, ocsi.bodea@freemail.hu, honlap: berkenye.freeweb.hu

Cél, tevékenység: a tájegységen élő többségi románok és kisebbségi magyarok közötti együttélés, dialógus, megértés és kölcsönös tisztelet propagálója a társadalmi és kulturális élet minden területén. Kultúra, oktatás, színjátszó csoportok, együttesek, néprajzkutatók támogatása.

Kapcsolattartó: Bodea/Bogya György (elnök).

  1. Szilágycsehi Ifjúsági Tanács

Alapítás éve: –

Elérhetőség: Cehu Silvaniei/Szilágycseh, Trandafirilor, 24. tel.: 0744-673049 villámposta: emoke.balint@yahoo.com

Cél, tevékenység: Ifjúsági, kulturális rendezvények szervezése

Kapcsolattartó: Móni Sándor (elnök).

  1. Barkász Dániel Vegyeskar

Alapítás éve: 1953 / nem bejegyzett

Elérhetőség: Cehu Silvaniei/Szilágycseh, Gh. Pop de Băsești 20, Tel. 0260-650716,

Cél, tevékenység: szolgálat egyházi és világi ünnepségeken, meghívások esetén fellépések bel- és külföldön egyaránt.

Elnök/kapcsolattartó: Kurti László.

  1. Gyulaffy László Cserkészcsapat (046)

Csapatvezető neve: Kulcsár Kinga
Villámposta: tovekandreakinga@yahoo.com

Szállás Aramis Panzió Panoráma Panzió

Étterem: szálláshelyeken, pizzázók

Magyar érdekeltségű:  Amfora étterem.

Panoráma Panzió, tulajdonosa Domokos Ferenc, tel: 0040 749-193-865, www.erdelyiutazas.hu/magyar/sz/szilagycseh/panorama-panzio-2073